X, vagyis Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ).

A Nemzeti alaptanterv „célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”

Ennek a célnak gyakorlati megvalósítását jelenti az IKSZ.

Az iskolai közösségi szolgálatot a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

A közösségi szolgálat jogszabályban szereplő meghatározása röviden: „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” Köznev. törv. 4.§ (15) A törvény előírja, hogy “az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása” 6.§ (4), melyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni 97. § (2). Rendelet szabályozza, hogy milyen időkeretben végezhető a tevékenység, és hogyan kell dokumentálni az 50 óra teljesítését. Az Iskolai Közösségi Szolgálat csak állami vagy önkormányzati intézményekben, egyházi közösségeknél, bizonyos esetekben magánszemélyeknél vagy nonprofit szervezeteknél (alapítványoknál, egyesületeknél) végezhető. Nem végezhető tevékenység cégnél és profitorientált szervezetnél. EMMI 133§ (1)

A 2023. tavaszi érettségi időszakban érettségizők számára a teljesítés határideje (és bemutatása): 2022. április 28., péntek.

A közösségi szolgálat keretei között az alábbi területeken folytatható tevékenység:

a) egészségügyi,
b) szociális és jótékonysági,
c) oktatási,
d) kulturális és közösségi,
e) környezet- és természetvédelmi,
f) katasztrófavédelmi,
g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen. EMMI 133§ (2)

Amennyiben ennél részletesebben – de még közérthető formában – szeretne olvasni a törvényi háttérről, javasoljuk a Közösségi Szolgálat Portál böngészését. Az információs oldalt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozza, és nem csak a jogszabályok értelmező bemutatását, hanem sok hasznos, általános információt is tartalmaz.

Mi itt a továbbiakban a Leövey Gimnáziumra vonatkozó konkrét tudnivalókat adjuk közre, tehát kövezik az

XL, vagyis közösségi szolgálat a Leöveyben.

Első lépésként a 9. évfolyam számára tanév elején tartunk egy általános tájékoztató előadást, ahol kiosztunk egy jelentkezési lapot. Ez előtt, vagyis a 9. évfolyamot megelőző nyáron nem végezhető tevékenység. A lapon kell megjelölni a tevékenységi területet, esetleg megnevezni néhány konkrét szervezetet, ahol a közösségi szolgálatot tölteni szeretné diákunk. A szolgálat elvégzése törvényileg kötelező, a tevékenység azonban szabadon választható. Igyekszünk sokféle lehetőséget kínálni, minél több fogadóhellyel felvenni a kapcsolatot. Nem csak az általunk ajánlott szervezeteknél lehet tevékenykedni, örömmel vesszük a diákok javaslatait, egyéni kezdeményezéseit is.

Kérjük, hogy a tevékenység megkezdése előtt mindenképpen jelentsék be a teljesítést az iskolai kapcsolattartóknak. A tevékenység megkezdése az iskola jóváhagyásával történik abban az esetben is, ha a fogadóhelyet a diák/szülő találja, vagy kérésükre indul a kapcsolatfelvétel.

Együttműködési megállapodás megkötését a törvény az egészségügyi terület fogadó helyeivel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel és a szociális területen belül a hajléktalanellátás intézményeivel írja elő kötelezően számunkra. A tevékenység elkezdésének megkönnyítése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében el szoktunk tekinteni az írásbeli megállapodástól, ha a diákok olyan fogadóhelyre mennek, amelyet személyesen régről ismernek, például: általános iskolájukba, sportegyesületükhöz vagy régi óvodájukba. A fogadóhelyek menüpontban található a szerződéssel már rendelkező partnereink folyamatosan bővülő listája.

Felkészítő órát tartunk a fogadó hely szakemberével (szakmai koordinátor) vagy kijelölt mentorával közösen. Ő lesz az a felnőtt, aki a diákjaink tevékenységét a fogadó helyen végig felügyeli és segíti a közösségi szolgálat ideje alatt. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk személyesen is megtekinteni a fogadó helyet, valamint a diákokat az első alkalmakkor elkísérni a közösségi szolgálatra.

A diákok az általunk kiosztott teljesítési naplóban tudják nyilvántartani, és a fogadó helyen kapott aláírással igazolni a közösségi szolgálattal töltött órákat. A végezhető órák számát rendelet határozza meg: tanítási napokon alkalmanként 1-3 óra, tanítási napokon kívül (hétvégén, nyári szünetben stb.) 1-5 óra igazolható EMMI 133§ (7). A végezhető órák számát nem befolyásolja más rendelet, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény előírásai – mellyel gyakran összekeverik – nem vonatkoznak az iskolai közösségi szolgálatra. Tehát, például az életkor nem befolyásolja a gimnazisták számára végezhető órák számát.

A teljesítési napló bejegyzései alapján az osztályfőnök havonta/félévente beírja az e-Krétába a közösségi szolgálattal töltött órák számát, ami majd az év végi bizonyítványba is bekerül.

A 50 óra közösségi szolgálat 4 – nyelvi előkészítős osztály esetében 5 – tanév alatt teljesíthető. Mi a Leöveyben a 9. évfolyamon, de legkésőbb a 11. évfolyam végéig történő teljesítést javasoljuk. Az 50 óra elvégzését igazolni legkésőbb az érettségi megkezdéséig szükséges.

A kötelezettség nem vonatkozik a felnőtt tagozat diákjaira, és bizonyos esetekben – szakértői bizottsági javaslat alapján – mentesülhetnek alóla az SNI-s tanulók. Magántanulóink számára azonban kötelező!

A tevékenység kiválasztása

A tevékenység kiválasztásánál az alábbi alapelvek érvényesülésére igyekszünk figyelemmel lenni, melyet a Közösségi Szolgálati Portálról idézünk:

A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenység(ek)et jelent, amely(ek) a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy a tanuló lakóhelyén valósulnak meg.

Szabad választás elve: A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.

Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.

Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.

Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.

Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló személy ‒ lehetőségeihez mérten ‒ aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.

Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.

Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott, segített személy-diák viszonyában.

Arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként.

Változatosság elve: Az alapvető pedagógia cél szempontjából fontos, hogy több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait.

Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek.

Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.

Miért hasznos az X?

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítésével diákjaink bevezető lépést tesznek a valódi önkéntesség irányába.

“Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.”

„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.”

(Részlet a Nemzeti Önkéntes Stratégiából 2011-2020)