X = ?

X, vagyis Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ).

A Nemzeti alaptanterv „célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”

Ennek a célnak gyakorlati megvalósítását jelenti az IKSZ.

Az iskolai közösségi szolgálatot a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

A közösségi szolgálat jogszabályban szereplő meghatározása röviden: „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” Köznev. törv. 4.§ (15) A törvény előírja, hogy “az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása” 6.§ (4), melyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni 97. § (2). Rendelet szabályozza, hogy milyen időkeretben végezhető a tevékenység, és hogyan kell dokumentálni az 50 óra teljesítését.

A 2018. májusi érettségi időszakban érettségizők számára a teljesítés határideje (és bemutatása): 2018. április 20., péntek.

 A közösségi szolgálat keretei között az alábbi területeken folytatható tevékenység:

a) egészségügyi,
b) szociális és jótékonysági,
c) oktatási,
d) kulturális és közösségi,
e) környezet- és természetvédelmi,
f) katasztrófavédelmi,
g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen. EMMI 133§ (2)

Amennyiben ennél részletesebben – de még közérthető formában – szeretne olvasni a törvényi háttérről, javasoljuk a Közösségi Szolgálat Portál böngészését. Az információs oldalt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozza, és nem csak a jogszabályok értelmező bemutatását, hanem sok hasznos, általános információt is tartalmaz.

Mi itt a továbbiakban a Leövey Gimnáziumra vonatkozó konkrét tudnivalókat adjuk közre, tehát kövezik az

XL, vagyis közösségi szolgálat a Leöveyben.

Első lépésként a 9. évfolyam számára tanév elején tartunk egy általános tájékoztató előadást, ahol kiosztunk egy jelentkezési lapot. Ez előtt, vagyis a 9. évfolyamot megelőző nyáron nem végezhető tevékenység. A lapon kell megjelölni a tevékenységi területet, esetleg megnevezni néhány konkrét szervezetet, ahol a közösségi szolgálatot tölteni szeretné diákunk. A szolgálat elvégzése törvényileg kötelező, a tevékenység azonban szabadon választható. Igyekszünk sokféle lehetőséget kínálni, minél több fogadóhellyel felvenni a kapcsolatot. Nem csak az általunk ajánlott szervezeteknél lehet tevékenykedni, örömmel vesszük a diákok javaslatait, egyéni kezdeményezéseit is.

Együttműködési megállapodás megkötését a törvény az egészségügyi terület fogadó helyeivel, a rendőrséggel és a szociális területen belül a hajléktalanellátás intézményeivel  írja elő kötelezően számunkra. A tevékenység elkezdésének megkönnyítése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében el szoktunk tekinteni az írásbeli megállapodástól, ha a diákok olyan fogadóhelyre mennek, amelyet személyesen régről ismernek, például: általános iskolájukba, sportegyesületükhöz vagy régi óvodájukba. A fogadóhelyek menüpontban található a szerződéssel már rendelkező partnereink folyamatosan bővülő listája.

Felkészítő órát tartunk a fogadó hely szakemberével (szakmai koordinátor) vagy kijelölt mentorával közösen. Ő lesz az a felnőtt, aki a diákjaink tevékenységét a fogadó helyen végig felügyeli és segíti a közösségi szolgálat ideje alatt. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk személyesen is megtekinteni a fogadó helyet, valamint a diákokat az első alkalmakkor elkísérni a közösségi szolgálatra.

A diákok az általunk kiosztott teljesítési naplóban tudják nyilvántartani, és a fogadó helyen kapott aláírással igazolni a közösségi szolgálattal töltött órákat. A végezhető órák számát rendelet határozza meg: tanítási napokon alkalmanként 1-3 óra, tanítási napokon kívül (hétvégén, nyári szünetben, stb.) 1-5 óra igazolható EMMI 133§ (7). A végezhető órák számát nem befolyásolja más rendelet, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény előírásai - mellyel gyakran összekeverik – nem vonatkoznak az iskolai közösségi szolgálatra. Tehát, például az életkor nem befolyásolja a gimnazisták számára végezhető órák számát.

A teljesítési napló bejegyzései alapján az osztályfőnök havonta beírja az e-naplóba a közösségi szolgálattal töltött órák számát, ami majd az év végi bizonyítványba is bekerül.

A 50 óra közösségi szolgálat 4 tanév alatt teljesíthető. Mi a Leöveyben a 9. évfolyamon, de legkésőbb a 11. évfolyam végéig történő teljesítést javasoljuk. Az 50 óra elvégzését igazolni legkésőbb az érettségi megkezdéséig szükséges.

A kötelezettség nem vonatkozik a felnőtt tagozat diákjaira, és bizonyos esetekben – szakértői bizottsági javaslat alapján – mentesülhetnek alóla az SNI-s tanulók. Magántanulóink számára azonban kötelező!

A tevékenység kiválasztása

A tevékenység kiválasztásánál az alábbi alapelvek érvényesülésére igyekszünk figyelemmel lenni, melyet a Közösségi Szolgálati Portálról idézünk:

A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenység(ek)et jelent, amely(ek) a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy a tanuló lakóhelyén valósulnak meg.

Szabad választás elve: A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.

Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.

Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.

Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.

Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló személy ‒ lehetőségeihez mérten ‒ aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.

Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.

Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott, segített személy-diák viszonyában.

Arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként.

Változatosság elve: Az alapvető pedagógia cél szempontjából fontos, hogy több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait.

Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek.

Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.

Miért hasznos az X?

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítésével diákjaink bevezető lépést tesznek a valódi önkéntesség irányába.

“Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.”

„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.”

(Részlet a Nemzeti Önkéntes Stratégiából 2011-2020)

 


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!